Környezetvédelmi alapismeretek I.

ELŐSZÓ
1. FÖLDTUDOMÁNYI ALAPOK
1.1. Föld, mint bolygó 
1.1.1. A Naprendszer
1.1.2. A Föld mozgásai 
1.1.3. A FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÁBRÁZOLÁSA TÉRKÉPEN, MÉRETARÁNYOK 
1.1.4. Mérések a térképen 
1.1.5. Műholdak szerepe 
1.2. A kőzetburok 
1.2.1. A Föld gömbhéjas szerkezete, jellemzői 
1.2.2. A kőzetlemezek mozgása, a lemezmozgások következményei 
1.2.3. Kőzetek keletkezése és csoportosítása 
1.2.4. Talajképződés, talajpusztulás 
1.3. A levegőburok
1.3.1. A légkör összetétele
1.3.2. A légkör szerkezete
1.3.3. A levegő hőmérséklete és annak változásai
1.3.4. Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
1.3.5. A nagy földi légkörzés
1.3.6. Víz a légkörben, csapadékképződés 
1.3.7. Időjárási elemek mérése – meteorológiai műszerek
1.4. A vízburok
1.4.1. A víz körforgása 
1.4.2. A világtenger tagolódása 
1.4.3. A tengervíz jellemzői 
1.4.4. A tengervíz mozgásai 
1.4.5.A felszín alatti vizek és jellemzőik 
1.4.6. A felszíni vizek csoportjai és jellemzőik 
1.4.7. A folyóvizek felszínformáló munkája
1.5. Hidrológiai alapok
1.5.1. Csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás kapcsolata
1.5.2. A lefolyást befolyásoló tényezők
1.5.3. A vízkészlet fogalma, változásai
1.5.4. Csapadékos és aszályos év
1.6. Magyarország természeti és társadalmi földrajza
1.6.1. Hazánk földrajzi helyzete 
1.6.2. Hazánk nagytájai és természeti erőforrásai
1.6.3. Hazánk mezőgazdasága
1.6.4. Hazánk ipara
1.6.5. Magyarország az Európai Unióban 
2. MŰSZAKI ISMERETEK
2.1. Szakmai számítások
2.1.1. Az SI alapmennyiségek
2.1.2. Síkidomok kerülete, területe
2.1.3. Mértani testek felszíne, térfogata
2.1.4. A lejtés meghatározása
2.1.5. Adatok grafikus ábrázolása
2.1.5. Egyszerű statisztikai számítások
2.1.7. Környezettechnikai, analitikai számítások alapjai 
2.2. Általános rajztechnikai ismeretek
2.2.1. A műszaki rajz
2.2.2. Vetületi ábrázolás
2.2.3. Axonometrikus ábrázolás 
2.2.4. Ábrázolás metszetekkel
2.2.5. Jelképes ábrázolás 
2.3. Mechanika
2.3.1. Statikai alapfogalmak 
2.3.3. Szilárdságtani alapismeretek
2.3.4. Fizikai mennyiségek meghatározása
2.3.4.2. Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége
2.3.4.4. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata
2.3.4.5. A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának elkülönítése 
2.4. Hidrosztatika
2.4.1. Folyadékok jellemzői
2.4.2. A hidrosztatika alapegyenlete
2.4.3. Közlekedőedények 
2.4.4. Felhajtóerő és az úszás
2.4.5. Víznyomásábrák
2.5. Hidrodinamika
2.5.1. Folyadékmozgások osztályozása
2.5.2. Szabadfelszínű vízmozgás vizsgálata
2.5.3. Nyomás alatti vízmozgás
3. KÖRNYEZETI KÉMIA 
3.1. Az atom 
3.1.1. Az atommag
3.1.2. Az elektronburok felépítése
3.1.3. Semleges és töltött anyagi részecskék
3.1.4. Izotópok és radioaktivitás
3.1.5. Az elemek periódusos rendszerének felépítése
3.2. Anyagi rendszerek
3.2.1. Gázok és gázelegyek
3.2.2. Folyadékok (oldatok, oldódás)
3.2.3. Heterogén rendszerek 
3.3. Kémiai kötések és kémiai reakciók
3.3.1. Elsőrendű kötések
3.3.2. Kötések és molekulák polaritása
3.3.3. Másodrendű kötések
3.3.4. Ionok képződése, összetett ionok 
3.3.5. Kémiai reakciók és feltételeik
3.3.6. Reakciósebesség és a kémiai egyensúly
3.3.7. Sav-bázis reakciók
3.3.8. Közömbösítés 
3.3.9. Redoxi reakciók
3.4. Legfontosabb szervetlen vegyületek tulajdonságai
3.4.1. Savak, lúgok és vegyületeik 
3.4.2. Nitrogéntartalmú vegyületek
3.4.3. Foszforvegyületek
3.4.4. Szervetlen légszennyező anyagok
3.4.5. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai 
3.4.6. A víz és a vizes oldatok kémiája, pH és a pOH fogalma
3.5. Környezetvédelmi szempontból fontos folyamatok
3.5.1. Kölcsönhatások az atmoszférában 
3.5.2. Fotofizikai és fotokémiai folyamatok
3.5.3. A troposzférában lejátszódó fotodisszociációs folyamatok.
3.5.4. Kémiai folyamatok az atmoszférában
3.5.5 Ózon képződése és bomlása a sztratoszférában
3.5.6. Porok, aeroszolok 
3.6. A szerves kémia alapjai
3.6.1. A szerves anyagok felépítése
3.6.2. Szénhidrogének.
3.6.3. Oxigéntartalmú szerves vegyületek
3.6.4. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
3.7. Környezetvédelmi szempontból fontos szerves anyagok és tulajdonságaik
3.7.1. Szerves szennyezők
3.7.2. Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH)
3.7.3. VOC
3.7.4. Fenolok
3.7.5. Klórozott szénhidrogének
3.7.6. Poliklórozott bifenilek (PCB)
3.7.7. Dioxinok, PCDD/PCDF vegyületek
3.7.8. Freonok, halonok
4. KÖRNYEZETVÉDELMI GYAKORLAT
4.1. Fizikai és kémiai vizsgálatok 
4.1.1. A laboratóriumi munka alapjai, balesetvédelem és biztonságtechnika
4.1.1.1. A laboratórium
4.1.1.2. Balesetvédelem a laboratóriumban
              A laboratórium tűzvédelme
4.1.1.3. Laboratóriumi elsősegélynyújtás alapjai
4.1.2. Laboratóriumi eszközök és használatuk
4.1.2.1. Laboratóriumi üvegeszközök
4.1.2.2. Porcelánból készült laboratóriumi eszközök
4.1.2.3. Fémből készült eszközök
4.1.2.4. Műanyagból készült eszközök
4.1.2.5. Egyéb anyagokból készült eszközök
             1. gyakorlat: Tömegmérés és eszközei
             2. gyakorlat: Térfogatmérés és eszközei
             3. gyakorlat: Hőmérséklet mérése
             4. gyakorlat: Sűrűségmérés
4.1.3. Vegyszerismeret. 
4.1.3.1. Laboratóriumi vegyszerek
4.1.3.2. A gyakorlatok során leggyakrabban használt vegyszerek kémiai tulajdonságai 
4.1.4. Laboratóriumi alapműveletek
4.1.4.1. Oldatkészítés
4.1.4.2. Melegítés
4.1.4.3. Hűtés
4.1.4.4. Lecsapás
4.1.4.5. Szűrés
4.1.4.6. Szárítás, izzítás 
4.1.4.7. Izzítás, szenesítés, hamvasztás 
4.1.4.8. Kivonatkészítés
4.1.4.9. Feltárás
4.1.4.10. Homogenizálás 
4.1.4.11. Ülepítés, centrifugálás
4.1.4.12. Bepárlás és desztilláció
5. gyakorlat: Kalcium-karbonát előállítása lecsapással
6. gyakorlat: Talaj mésztartalmának vizsgálata 
7. gyakorlat: Fermentlé alkoholtartalmának meghatározása
8. gyakorlat: Talaj szemcseméret eloszlásának vizsgálata
4.2. Biológiai vizsgálatok- néhány ajánlott gyakorlati feladat
4.2.1. A mikroszkóp felépítése, használata
4.2.2. Mintakészítési alaptechnikák 
4.2.3. Egysejtű állatok vizsgálata 
4.2.4. Gombák vizsgálata 
4.2.5. Gyűrűsférgek vizsgálata
4.2.6. Növényi szövetek vizsgálata
4.2.7. Növényélettani vizsgálatok
4.3. Ökológiai vizsgálatok és megfigyelések – néhány ajánlott gyakorlati feladat 
4.3.1. Növénytársulások felvételezése és borítási értékek meghatározása
4.3.2. Fás társulások korona-, cserje- és gyepszintjének állatállomány felvétele 
4.3.3. Zuzmótérkép készítése 
4.3.4. Baktériumok vizsgálata
4.4. Hidrometeorológiai vizsgálatok 
4.4.1. Természeti jelenségek megfigyelése
4.4.2. Éghajlat, időjárási elemek
4.4.3. A csapadék jellemzői, mérésük, mérési adatok feldolgozása 
4.4.4. Hómérés, hó-víz egyenérték mérése
4.4.5. Csapadékadatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás 
4.4.6. A hőmérséklet mérése, a mérési adatok feldolgozása
4.4.7. A légnyomás mérése, a mérési adatok feldolgozása
4.4.8. A párolgás mérése, a mérési adatok feldolgozása
4.4.9. A levegő páratartalmának mérése, a mérési adatok feldolgozása 
4.4.10. Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása 
4.4.11. Időjárási térképek, jelentések 
4.5. Mechanikai, hidrosztatikai és hidrodinamikai vizsgálatok
4.5.1. Alaktani, szilárdságtani vizsgálatok 
4.5.2. A keménység vizsgálata.
4.5.3. Nyomásmérés 
4.5.4. A vízáteresztő-képesség vizsgálata
4.4.5. Vízhozam mérése, köbözés
4.5.6. Hidraulikai mérések
5. KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK
5.1. Környezet- és természetvédelem
5.1.1. A környezetvédelem fogalma, célja, fő területei
5.1.2. Környezetvédelem kialakulása a kezdetektől napjainkig 
5.1.3. A környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata 
5.1.4. A környezetvédelem alapelvei
5.2. Globális problémák
5.2.1. Környezeti problémák
5.2.2. A fenntartható fejlődés
5.2.3. Nemzetközi szervezetek 
5.2.4. Nemzetközi egyezmények a környezetvédelem területén
5.3. Az ökológia alapjai
5.3.1. Az ökológia fogalma
5.3.2. A környezet, a környezeti tényező és a tolerancia fogalma 
5.3.3. Környezeti tényezők csoportjai 
5.3.4. Ökológiai indikáció
5.3.5. Biológiai organizáció szintjei, szupraindividuális szerveződési szintek 
5.3.6. A populációk jellemzői, változásai
5.3.7. Populációk közötti kölcsönhatások 
5.3.8. Társulások jellemzői
5.3.9. Anyag- és energiaáramlások
5.3.10. Biogeokémiai körfolyamatok
5.3.11. Emberi tevékenységek hatása a körfolyamatokra
5.4. A természetvédelem alapjai 
5.4.1. A természetvédelem fogalma, célja, feladata 
5.4.2. Passzív és aktív természetvédelem
5.4.3. A természetvédelem tárgykörei
5.4.4. Természetvédelmi kezelés formái
5.4.5. Védett természeti területek és értékek csoportosítása
5.4.6. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák 
5.4.7. Natura 2000
5.4.8. Védetté nyilvánítás 
5.4.9. Táj fogalma, elemei, tájtípusok
5.4.10. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények 
ÁBRAJEGYZÉK
TÁBLÁZATJEGYZÉK