A magyar orvosi nyelv tankönyve

Deákul írtak, tanultak s gyarapították az ismereteiket. Ez alatt a nemzeti nyelvek ugyan a hivatalos tudományokból kiszorultak, mégis megjelentek korszakos írások francia, német, katalán, olasz stb. nyelven. Ilyen korszakos mű volt Váradi Lencsés György magyar nyelvű Egész orvosságról való könyv,­­ azaz Ars medica című munkája is. Az 1500-as évek végén elkészült kéziratot csak 400 év múltán nyomtatták ki Kolozsvárott, s nem is teljes egészében. A nagy mű homályban maradt, pedig a magyar orvosi szakkifejezések kincsestára, a magyar természettudományos irodalom alapköve, korának egyik legjelentősebb alkotása, magyar szakszókészlete óriási, ma is meríthetünk belőle. Magyar orvosi nyelvünk tehát legalább félezer éves. Évszázadok nemzedékei tudatosan vagy ösztönösen munkálták: „nevehomályosult" emberek és „nevükmegőrzött" jeles személyek sokasága jobbította, bővítette, pallérozta. Elődeink jól tudták, hogy a magyar orvosok közösségét is az anyanyelv, a magyar orvosi szaknyelv kapcsolja össze, és hogy a magyar orvostudomány nem létezhet magyar orvosi nyelv nélkül. A ráébredés, a magyar orvosi nyelv iránti kötelesség és felelősség érzete a hazai orvostársadalomban újra fellángolt, s talán ezért kapott orvosi nyelvünk művelése különleges jelentőséget és új lendületet.A magyar orvosi nyelv egyetemi tantárgya és tankönyve ennek az újfajta „felvilágosodás"-nak a gyermeke, és reménykedem, hogy mérföldköve is, bizonyos értelemben Lencsés György munkájának kései utóda. Hiszem, hogy az olvasó különleges szakkönyvet, szokatlan tankönyvet tart a kezében, és bízom benne, hogy legalább olyan élvezettel és gyönyörűséggel forgatja, miként mi munkálkodtunk rajta.

Bősze Péter

Tartalom

PARÁNYI NYELVÉSZET ORVOSOKNAK, BIOLÓGUSOKNAK (AMIT A NYELVRŐL ILLIK TUDNI)

• Nyelvművészet
• Gondolatok a nyelvről és a magyar nyelvről: ahogy az orvos látja
• A magyar helyesírás
• A magyar nyelv ügye és a Magyar Tudományos Akadémia (különös tekintettel a szaknyelvekre)
• A magyar szókincs eredete, a szóalkotás módjai. magyarítás, nyelvújítás

AZ ORVOSI SZAKNYELV

• Az európai orvosi nyelv története
• A magyar orvosi nyelv története
• A gyógyszerkönyvek születése
• A magyarországi orvostörténet-írás története
• A magyar nyelvű orvosi szakirodalom Magyarországon
• A magyar orvosi nyelv megőrzése, fejlesztése: lehetőségek, kötelességek

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK, KÖNYVEK, ELŐADÁSOK

• Lehet-e, érdemes-e és kell-e ma magyar nyelvű szakkönyvet, közleményt írni?
• Az Orvosi Hetilap és Markusovszky Lajos
• A tudományos közleményekről: általános ismeretek
• Az irodalomkeresés lehetőségei: a könyvtárak és a világháló szerepe
• A tudományos közlés szempontjai és etikai kérdései
• A tudományos közlemény a szerkesztőségben, a szerkesztők és bírálók szerepe, felelőssége
• Könyvszerkesztés
• A tudományos tevékenység mérése, tudományelemzés (szcientometria)
• A könyvek és a folyóiratok nyilvántartási rendszerei
• Tudományos társaságok, tudományos rendezvények és előadások

NYELVHELYESSÉGI KÉRDÉSEK AZ ORVOSI IRODALOMBAN

• Szaknyelvi nyelvhelyességi ajánlások
• Az anatómiai nyelv mint az orvosi nyelv alapja
• Szerves és szervetlen vegyületek nevezéktana, helyesírása
• Fonákságok a klinikai és a kísérletes orvostudomány szaknyelvében
• A biostatisztika nyelve, avagy a magyarítás útvesztői
• Helyesírási meggondolások az orvosi nyelvben